Rólam

Hogyan kapcsolódik India világa és a jóga az írói nevemhez?

Elmesélem…

Bagirathi – a mítosz

Kamaszkorom óta foglalkozom jógával. Általában a saját egészségem és a nyugalmam megőrzése érdekében. A sors úgy hozta, hogy sokféle módszert kipróbálhattam, aztán találkoztam a Jóga a mindennapi életben rendszerrel, és én is nagyon vágytam egy beavatásra. Ez végül elmaradt, nem lettem tanítvány, de azóta is szoros a kapcsolatom néhány tagjával. Később, amikor az írói nevemen gondolkodtam, a Mahabharatát, India nagy eposzát néztem. Talán ez is hozzájárult, hogy egy napon úgy ébredtem: Bagirathi. Ez legyen a név!

Utánanéztem a név eredetének, igazán izgalmas utazás… Tarts velem!

A történet Szagar királlyal kezdődik, aki egy nap a legjelentősebb és legnehezebb szertartást, lófelajánlást akart elvégezni. E szertartás célja a birodalom jólétének biztosítása volt.

A szertartás rituális fehér lovát Indra, az istenek királya féltékenységből ellopta, és titokban Kapila, a bölcs remete barlangjában rejtette el.

Szagar király 60 000 fia a ló keresésére indult, és amikor a meditáló bölcsnél megtalálták, durván megvádolták őt a lopással. A meditációjából felriasztott bölcs dühében isteni erejével mind a 60 000 fiút azonnal hamuvá égette.

Mivel nem részesültek a megfelelő végtisztességben, lelkeik kísértetként rekedtek a földön. A lelkek csak akkor nyerhetnek üdvösséget, ha az égi folyó, a Ganga szent vize lemossa a hamvaikat.

Generációkon át egyetlen király sem járt sikerrel, míg végül trónra lépett Bhagiratha.

Ő lemondott a királyságról, és a Himalája fagyos csúcsai közé vonult vissza vezekelni.

Ezer évig végzett aszkézist. Brahmát, a teremtő istent vezeklése megindította, így megjelent előtte. Bhagiratha királynak egyetlen kérése volt: tisztítsa meg ősei bolyongó lelkét az égi víz. Brahma azonban figyelmeztette a királyt: a folyó zuhanásának akkora ereje lesz, hogy elpusztítja a Földet. Bhagiratha ezután az Úr Sivához kezdett imádkozni. Siva, látva a király tiszta elszántságát, beleegyezett, hogy segít.

Amikor a büszke és zabolátlan Ganga istennő alázúdult az égből, azzal a titkos szándékkal tette, hogy elsodorja Sivát is. Siva a sűrű, rasztás hajkoronájával azonban felfogta a becsapódást. Majd finom, vékony patakokban engedte szabadjára a vizet.

Bhagiratha egy isteni szekéren ülve száguldott előre, a Ganga pedig dübörögve követte őt a hegyeken és völgyeken át. A király pontosan odavezette a folyót, ahol a 60 000 ős hamvai feküdtek. Amint a szent víz megérintette a port, az ősök lelkei azonnal megtisztultak a bűneiktől és felemelkedtek a mennybe.

A Bhágírathí egy folyó neve, amely a nyugati Himalájában, az indiai Uttarakhand államban található Gangotri-gleccsernél ered. Kezdeti szakaszánál nevezik így. Az Alaknanda és a Bhágírathí folyók Devprajág városánál egyesülnek. Az egyesülés után Gangesznek hívják.

Hogyan kapcsolódik össze a Bagirathi név velem, mint íróval?

Bagiratha prayatna: a lehetetlent nem ismerő emberfeletti akarat szimbóluma. Bagiratha király aszkézise, fegyelme, fókusza és megtörthetetlen akarata inspirált.

A Bagirathi név számomra a konok, megalkuvást nem ismerő alkotói fegyelmet jelenti. Azt a fajta elszántságot, amellyel egy írónő éjszakákon át, külső-belső viharokon dacolva küzd a tökéletes mondatért, és addig nem tágít, amíg a víziója valósággá nem válik.

A nevemben ott van a kettősség: a fókuszált, céltudatos tervezés (Bhagiratha), ami elindítja a folyamatot, és a szabadon áradó, intuitív, vad kreatív energia (Ganga), ami maga a megszülető történet. E név egybeolvasztja a férfi akaratot és a befogadó női energiát.