A könyvkiadás folyamata
Másfél évvel ezelőtt elhatároztam, hogy magánkiadásban adom ki a könyvemet.
Ehhez pedig sok pénz kellett. Nagyon sok. Ami természetesen egyszerre nem állt a rendelkezésemre, ezért elkezdtem szépen, lassan félretenni. Az egész egy klímával kezdődött. A főbérlőmmel megbeszéltük, hogy felesben veszünk a lakásba egy klímát. Amikor pedig kiderült, hogy egészen könnyedén össze tudtam rá spórolni a pénzt, vérszemet kaptam. Arra gondoltam: miért ne működhetne ez folyamatosan? A klíma végül nem került beszerelésre, és az arra félretett pénzzel elindultam egy sokkal nagyobb vállalkozás felé.
Beadtam a kéziratomat Nádasi Krisznek, aki egy fantasyra szakosodott lektorhoz ajánlott tovább. A lektorálás közepén azonban kiderült, hogy a regényben vannak intimebb, naturalisztikusabb jelenetek is, amivel az akkori lektorom nem foglalkozott. Egy fél lektori vélemény alapján 2025 nyarán újraírtam a regényt, majd Krisz maga vette kezébe a dolgot és a már elkészült új változatot most már teljes egészében lektorálta. Ennek köszönhetően a regény szerkezete, stílusa és gondolatmenete végre olyan tiszta és egységes formát ölthetett, amilyennek mindig is szerettem volna.
Azt hittem, készen vagyok.
Nem voltam. A munka nagyja még csak most kezdődött el. 2026 januárjában beadtam a véglegesnek gondolt kéziratot szerkesztésre. Három csodálatos nő dolgozott rajta két és fél hónapon keresztül. Addig nekem tulajdonképpen semmi dolgom nem volt. Aztán egyszer csak visszakaptam a szerkesztési javaslatokat.
Az első reakcióm? Azt hittem, kihúzták a könyvem felét. Teljesen összeomlottam. Egy hétig hozzá sem nyúltam a szöveghez. Aztán felhívtam Kriszt, és megkérdeztem:
– Most akkor mit kellene csinálnom? Hagyjam abba, engedjem el?
Megnyugtatott, és kaptam tőle egy segédletet is, amelynek segítségével könnyebb volt végigmenni a szerkesztésen, és eldönteni, mit fogadok el, mit utasítok el, és mit gondolok tovább.
És itt következett életem talán legnehezebb hat hete. Ez már nem az alkotás áramlása, vagy az ihletettség lelkesedése volt. Hanem kőkemény munka.
Olyan képességeket kellett előhívnom magamból, amelyekről korábban azt sem tudtam, hogy léteznek bennem. Fókuszáltságot. Kitartást. Fegyelmet. Állóképességet. Folyamatos döntési képességet. És azt is megtanultam, hogyan hívjam elő az ihletet akkor is, amikor éppen semmi kedvem nem volt hozzá – mert egy jelenetet át kellett írni, ki kellett bontani, vagy éppen újra kellett teremteni. Minden nehézség és akadály megérte, mert most a stílus gördülékeny és áramló, könnyen érthető és olvasható lett.
Végül az átszerkesztett, bétaolvasókkal is tesztelt végső verziót 2026 júniusában adtam le.
És még mindig nincs vége. A művelet nagyon fontos része a korrektúra is. A helyesírási hibák javítása. Miközben Klára, a korrektor ezen dolgozott, mi Szonjával folyamatosan terveztük a borítót és a térképet. Aztán párhuzamosan még nyomdát is kerestem, marketingterveken dolgoztam, és intéztem a vállalkozásomhoz szükséges papírokat. Most pedig az utolsó fázis következik: a végső egyeztetés a terjesztővel és a nyomdával.
Ezután akár hátra is dőlhetnék egy-két őszi hónapra. De a Xaman mágusai fantasy-folyamnak ez még csak az első kötete. Tulajdonképpen egy bevezető a világba. A második kötet november elején megy lektorálásra. Vagyis miközben megjelenik az első könyvem, a második már szintén úton lesz.
Nincs megállás. Ilyenkor megkérdezem magamtól: Miért vállalom mindezt teljes állású gyógypedagógusként, anyaként? Miért dolgozom esténként, hétvégén, szabadidőmben egy olyan álmon, amelyhez ennyi pénz, idő, energia, tanulás és kitartás kell? Azért, mert kilencéves korom óta ez az álmom. Az álmok pedig nem valósulnak meg csak úgy csettintésre. Az álmok csak tettekkel válthatók valósággá.